Sokat beszéltünk már arról, hogy mi mindent csinálunk egy szebb és jobb világ megteremtéséért, de hogy pontosan miért és miért így, arról talán még kevés szó esett. Ezt az írást most ennek szenteljük.

Rendszeres olvasóink bizonyára már tisztában vannak azzal, hogy a Route4U célja mozgáskorlátozott embertársaink életének, mindennapjainak, boldogulásának megkönnyítése. Abba talán már kevesebben gondolnak bele, hogy akadálymentesítési megoldásunknak az össztársadalmi hatása is jelentős, hogy ez nem csak a szűk célcsoportunk, hanem az egész lakosság számára is számottevő előnyökkel jár.

Jelenleg a hazai lakosság kb. 2%-a mozgáskorlátozott. Mivel a nagyvárosok élhetőbb körülményeket biztosítanak ennek a csoportnak, az arányuk a kisebb települések
hez képest itt még magasabb. Népszámlálási adatok alapján a munkaképes testi fogyatékossággal élők csupán 7%-a(!) dolgozik. Ez óriási teher a teljes társadalomnak, hiszen a segélyezési és támogatási rendszereken keresztül a nem dolgozókat dolgozó társaik tartják el. Egy másik, nyugat-európai kutatás szerint viszont, a munkaképes korú nem dolgozóknak több mint a fele nyilatkozik úgy, hogy nagyon szeretne munkát vállalni, ha a feltételek adottak lennének. A fiatalabb korosztály tekintetében, a megfelelő (akadálymentes) oktatáshoz történő hozzáférés biztosíthatja, hogy később a munkaerő piacra lépve ez a csoport is „eltartó” legyen „eltartott” helyett.

Túl az eltartottak számának csökkenéséből adódó megtakarításokon, a mozgáskorlátozottak munkavállalóként realizált magasabb jövedelme, a szolgáltatásokhoz történő akadálymentes hozzáféréssel karöltve óhatatlanul a fogyasztás növekedését eredményezik, ez pedig a települések fejlődésének az egyik belső motorja.

Az integráció tehát végső soron mindenkit érint, nem az önkormányzatok és az érintettek problémája, hanem mindenki érdeke, az ép többségé is.

Oké, ez jól hangzik, de akkor miért nem működik „magától”?

A problémát a különböző szereplők szemszögéből külön-külön vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy ami a rendszerből minden szinten és leginkább hiányzik, az az információ. Az érintettek nem rendelkeznek megfelelő információkkal akadálymentes helyekről, útvonalakról, működő alternatív lehetőségekről. A városok döntéshozói nem tudják, hogy az akadálymentesítésre fordítható szűkös források hol és mire költhetők el a leghatékonyabban. A többségi társadalom pedig nincs tisztában az érintett közösség speciális igényeivel, a legtöbb esetben egyszerűen és különösebb ráfordítások nélkül teljesíthető elvárásaival.

Ha viszont a probléma gyökere az információ hiánya, akkor egyértelműnek tűnik, hogy azt infokommunikációs és más kommunikációs eszközök alkalmazásával lehet megoldani.

Hogyan?

Mindennek az alapja egy akadálymentességi információkat tartalmazó településtérkép. Ezeket a városok önkormányzatainak megbízásából, irányítottan, a területet szisztematikusan felmérve mi készítjük el. Technológiai innovációnknak
köszönhetően ez a felmérés rendkívül gyors és költséghatékony, városi költségvetések szintjén filléres tétel. A felmért területeken az érintettek számára azonnal használhatóvá válik a személyre szabott akadálymentes útvonaltervezés, illetve az akadálymentes szolgáltató helyek adatbázisában történő keresés. A felmérésbe bevonjuk a helyi szolgáltatókat valamint a többségi társadalmat is. Célzott kommunikációs kampányok lebonyolításával, játékos formában hívjuk fel a település lakosságának figyelmét arra, hogy az esélyegyenlőség megteremtése mindenki érdeke, illetve ily módon ismerhetik meg a helyi szolgáltatók, hogy az milyen eszközökkel valósítható meg a legegyszerűbben. Szemléletformáló kommunikációs tevékenységünk eredményeképpen, a településen működő üzletek tulajdonosai sokszor saját megfontolásból, saját üzleti érdekeik mentén valósítanak meg akadálymentesítési fejlesztéseket.  És itt nem milliós beruházásokra kell gondolni. Egy pár ezer forintos, megfelelő magasságban kihelyezett mozgáskorlátozott csengő felszerelésével például nem csak az érhető el, hogy mozgáskorlátozottak is tudnak az adott üzletben vásárolni, hanem ez a proaktív magatartás a többi vásárlóban is pozitív érzéseket kelt, emeli szemükben a bolt presztízsét. Sőt, szemléletet formál, a jó példa további követőket generál.

A felmért területeken az önkormányzatok a mozgáskorlátozott felhasználók által gyűjtött adatokból pontosan láthatják a jellemző mozgásokat, szűk keresztmetszeteket az infrastruktúrában, így ott tudnak beavatkozni ahol arra a legnagyobb szükség van. Lehetővé válik, hogy tényleges, számszerűsített adatok alapján legyenek a fejlesztési prioritások meghatározva, ami a problémák hatékony kezelésével a teljes lakosság elégedettségét is növeli.

Úgy látjuk tehát, hogy ha a mozgáskorlátozottak integrációjában gyors és látványos eredményt szeretnénk elérni, a jelenlegihez képest komplexebb megközelítésre van szükség.
Meggyőződésünk, hogy a probléma hatékonyan csak úgy oldha tó meg, ha a társadalom minden szereplője kiveszi belőle a részét és nem törvényi
kötelezettségek mentén, hanem a saját érdekei mentén teszi mindezt. A városvezetésnek nem az a feladata, hogy minden egyes helyi problémát ismerjen és maga kezeljen, hanem, hogy egyfajta katalizátorként működjön, segítsen egy láncreakciót beindítani, mely később egy önműködő rendszert szül. A többségi társadalom szerepe, hogy felismerje az integrációhoz fűződő saját érdekeit, és találja meg a lehetőségeket, kapcsolódási pontokat. A mi feladatunk pedig, hogy a szereplők közötti leghatékonyabb információáramlást biztosítsuk. Ilyen egy okos város (smart city) jellegű válasz a problémára. E megfontolás mentén építettük fel és építjük tovább a Route4U rendszerét. Ezt nevezzük okos akadálymentesítésnek.

A megoldásunkkal kapcsolatos további információkért vegye fel velünk a kapcsolatot.